A negyedik hét még a betegség utóhatásaival kezdődött. A doktornőhöz kedden kellett visszamennem, így a hétfői tollas edzés még kimaradt. De kedden délután, amikor újra gyógyulttá nyilvánítottak már bele is vetettem magam az edzésbe, s mivel Blanka kisfia, Ádi beteg lett, így most is egyedül. : P
De rájöttem az otthon edzés bájára is… egyrészt tudod, hogy mit akarsz elérni, ezért megcsinálod, másrészt viszont nem néz senki, így nincs meg az a kényszerérzeted, hogy neked most tökéletesen kivitelezett, akrobatikus fekvőtámaszt kell csinálnod, hanem simán nyöghetsz nagyokat… 🙂
A hét fénypontjára szombaton került sor.. Blanka a szokásos nagy lendületével fogadott és kijelentette, hogy na most mérünk…
Úristen!!!
Bár éreztem, hogy a ruháim mintha könnyebben járnának és nadrágon sem kell már a cipzárt hanyatt fekve felhúzni, de mi van akkor ha mégsem mutat a mérleg és a centi annyit amit látni szeretnénk? Aztán a mérleg megnyugtatott:
– 4 kg, testzsír -4%, izom + 2%. Hurrá!!!
Derékból és csípőből lement 5 – 5 cm, mellből 7 cm, karból és combból: 2 – 2 cm.
…ez klassz!! És csak 4 hét alatt? akkor gyakorlatilag hetente 1 kg és gyorsan kombináltam, hogy ha ilyen tempóban ezt meg lehet valósítani, akkor az általam kitűzött álomcél -10 kg március végéig akkor nem egy földtől elrugaszkodott álom, hanem kivitelezhető?! IGEN, IGEN!!! Persze ehhez kellek én is az elszántságommal és akaratommal és még két hétig drága Blanka segítsége!! Hát akkor folyt köv… jöhet az ötödik hét 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: