fitneszanyu

Ezért híznak meg az anyukák!

A szülés után elkezdtem kifejezetten anyukákkal és elfoglalt nőkkel foglalkozni edzőként. Egy idő után feltűnt, hogy egy bizony jelenségről mindkét oldal beszámol (de főképp a kisgyerekes anyukák), mikor a napi rendjükről kérdeztem az első konzultáción. A kialvatlanság és a plusz kalóriák bevitele összefüggésben van! Hamarosan én magam is elkezdtem tudatosan figyelni a saját életemben erre az összefüggésre, és arra jutottam, hogy egy nagyon fontos és érdekes felfedésre tettem szert!

Amikor fáradtságot érzünk, valójában a szervezetünk jelez: “Nincs energiám, a végét járom, segíts!” – a szervezet pihenést “kér, mert regenerálódásra van szüksége, azonban vannak élethelyzetek, mikor egyszerűen nem tdjuk magunkat kipihenni. Gondoljunk csak a zombiként közlekedő kisgyerekes anyukákhoz, akik akár hosszú hónapok óta nem aludtak eleget, vagy nem összefüggően, és a spontán ébredés már csak az emlékeikben létezik…

Az ilyen nagy mértékű fáradtságra sokan plusz kalóriákkal reagálnak. Ez rossz válasz reakció, hiszen a szervezet pihenésre vágyik, de én csak plusz kalóriákat tudok neki adni energia gyanánt. Természetesen a fáradtság nem múlik el, a regeneráció nem indul be, viszont jönnek fel a plusz kilók.

Persze az sem javít az alakunkon ha afféle konyhamalacként eszegeti az anya a maradékot a többiek tányérjáról. 

Ehhez jönnek még az olyan tényezők, mint az evés, mint unaloműzés vagy örömforrás esetleg megnyugvás. Ennek is izgalmas lelki háttere van, amiről itt írtam, viszont a legfontosabb tény: ezek újabb plusz kalóriákat jelentenek!

Ezért nagyon fontos, hogy valami úton módon igenis kipihenjük magunkat, vagy felismerjük melyik az az “éhség” ami valójában nem éhség, csak kimerültség! Anyukák! Figyeljük magunkon ennek a jelét, és beszéljünk róla a párunkkal, ha úgy érezzük, hogy a jelenség nálunk is létezik!!

Képtalálat a következőre: „sleeping mom”

Ne feledjük a kisbabás anyukák (főleg a szoptatás időszakában) aranyszabályát:

SOSE ÁLLJUNK, HA ÜLHETÜNK, ÉS SOSE ÜLJÜNK, HA FEKHETÜNK!

Én anno jót nevettem ezen a tanácson, de bizony egy idő ráébredtem, hogy a pihenés óriásit nyom a latban, nemcsak az alakunkkal kapcsolatban természetesen, a picire hangolódásban, a párkapcsolat tekintetében, az egyéb tevékenységeket tekintve és az egész közérzetünkkel kapcsolatban…

A pihenés és alakformálás kapcsolatáról bővebben itt olvashatsz!

Szép napot:) Blanka

 

 

Anyu, a konyhamalac

Ádám fiam egy kegyes mozdulattal elvette a babapiskótát, beleharapott, majd eldobta. Én pedig automatikusan utánanyúltam, és eltüntettem – a saját számban.

Akkor hasított belém az érzés.

Ez így megy majd egy éve, és még csak észre sem vettem?! Hány babapiskótát ehettem meg csak azért, mert az én szám közelebb van, mint az asztal vagy konyhapult, ahova letehetném / eltehetném?! Eszembe jutott az is, hogy hány anyától hallottam már: azért képtelenség gyerekkel formában maradni / formába jönni, mert megesszük a maradékokat. Akkor most mi van?!

A szüléssel nemcsak édesanyává, de hivatásos konyhamalaccá is válunk?!?!

A felfedezésem után kíváncsi lettem, hány plusz kalóriát jelenthet naponta az, hogy Ádám nem tömi magába az ételt az utolsó morzsáig, ha már nem éhes (teszem hozzá: hálistennek!) Így egész nap félretettem a maradékokat, és most tételesen van benne az edényben:

– 1 kb. fél szelet kenyér
– kb. negyed csészényi tejbegríz
– pár kanál rizs
– 3 x fél babapiskóta
– kb. 5 korty tápszer
– fél banán

Ez nagyjából kalória lehet?! És csak ma! Csak egy gyerekkel! Aki még csak egyéves – ergo olyan hú-de-nagyon-sokat és „igazi” kajákat nem is eszik egyelőre! Mi lesz később?! Mennyi plusz kalóriát viszünk be mondjuk egy év alatt – szükségtelenül?!

Az „anyuka, mint konyhamalac”-jelenség gondolom nemcsak nálam és az én ismeretségi körömben létezik. Ez egy létező probléma, hiszen

1. megtanultuk, hogy ételt kidobni nem helyes
2. van, amit el lehet tenni a későbbiekre a piciknek, pl. egy kicsit megcsócsált babapiskótát, na de 3 kanál főzeléket?!
3. igaz, később beilleszthetném a saját étkezésembe „legálisan” pl. a fél szelet vajas kenyeret vacsorára, de ki akar mindig kis nyálas kezek által összetapicskolt étellel találkozni a tányérján?! 🙂 És turmixolt húslevessel kezdeni az ebédet?! 🙂

Mi hát a teendő? Ti mit kezdtek a gyerek(ek) maradékával? Megoldási javaslatokat várunk a blogba!!!!!!!!!!!!!!!!! (Az első már meg is érkezett egyébként: „én a férjem elé tolom, ő úgyis imád enni, és olyan alkat, hogy bármit megehet, nem hízik!”) 🙂

Várom a megoldásokat, ötleteket – vagy csak a megerősítést, hogy más is küzd a „konyhamalac”-effektussal itt vagy a Facebookoldalon!

 

UPDATE:

A fenti cikk mergírása óta eltelt 6 év, azóta a konyhamalac-effektus mérséklődött, mert:

  • a gyerek már tud szólni, kb. mennyit fog megenni (az enyém abszolút nem vevő a túlevésrehálistennek)
  • megmaradt “értelmes ételeket” könnyebben félre lehet tenni, mint a megcsócsált babapiskótát
  • egy idő után egyszerűen elegem lett a 2 kanál maradékokból és kikotrom a kukába
  • bekerültünk a közétkeztetés csodás világába, vagyis a hét nagy részében nem is tudok róla ha megmaradt az ebédből (Na egyébként ez is megér egy külön cikket majd…)

Kérdésed van? Segítségre vágysz? Töltsd le az ingyenes anyagokat a honlapomról, vagy olvass többet a témában! Várlak edzeni vagy coaching folyamatba, ha aktívan változtatnál! 🙂

https://www.holisztikusfitnesz.hu/

Üdv Nektek, Blanka

 

6 hét alatt szebb alakot, nagyobb önbizalmat és komplett életmódváltást?! Tarts velem az utamon!

Sziasztok Anyukák!

Elstartolt a 6 hetes programom, amellyel nem titkolt célom, hogy én magam is változni szeretnék.

1 éve, vagyis mióta üzletvezetői teendőket is látok el a fitnessben (edzőként pedig szinte alig funkcionálok), nekem is háttérbe szorult a mozgás, a rendszeres és helyes étkezés, és persze a pihenés is. Az elmúlt évben fel is szedtem néhány plusz kilót, ami egy picit zavar a közérzetemben – de leginkább a RENDSZERT szeretném visszaállítani az életembe, a jóleső mozgást, a kiegyensúlyozottságot az étkezésben! Persze nem vagyok kiborulva a saját testemtől: hiszen az élet a változásról, kihívásokról szól! 🙂 És az elmúlt évben nagyon is állta a sarat a szervezetem, hálás is vagyok neki, egészséges és energikus voltam, nem lenne igazságos most +5 kiló miatt ostorozni…

Szóval úgy döntöttem, én magam is Veletek tartok ebben a 6 hétben, és itt a Fitneszanyu Blogban követem majd végig a változást – persze csak azok szeme láttára, akik hajlandóak velem tartani ezen az úton! 😉 Ezért jelszóval védett lesz a “naplóm”, és a jelszót a 6 hetes progi résztvevőivel osztom majd meg.

Azért egy kis ízelítőt hadd adjak a saját alakomról:

  • 78 kg vagyok, a Sencor mérlegem szerint 28,5% testzsírszázalékkal (Tavaly ilyenkor: 73 kg)
  • Derék: 76 cm (Tavaly ilyenkor: 73 cm)
  • Csípő: 104 cm (Tavaly: 101 cm)
  • Comb: 65 cm (Tavaly: 64 cm)

Mivel 183 centi magas vagyok, így a +5 kiló elég arányosan eloszlik rajtam, nem túl feltűnő, de engem zavar a közérzetemben, 1-2 szűkebb farmerom felvételében, az edzettségemben, a bőröm tapintásán. Szóval itt az ideje, hogy én is kicsit összeszedjem magam! 🙂

Kíváncsi vagy rám, vagy Te is változnál? Hamarosan megosztom az első hét eredményeit, természetesen bugyis képpel!! 🙂 Másrészt most vasárnap jövök a 2.leckével, illetve egy meghívott előadóval, aki új gondolatokat is hoz Nektek a VÁLTOZÁS témakörében!! :))))

Részletek a honlapon!! :))

 


UPDATE jan. 26. : 

Nem egészen 2 hete kezdtük a tanfolyamot, és az én változásaim már érezhetők és mérhetők :)))

Kilóban: -1
Derékban: -2 cm
Csípő: -1 cm
Comb: -1 cm

 

"A legjobb dolgok az évben"-befőttes üveg. Csináld meg te is!

Még nincs késő, hogy egy sokkal magasabb rezgás számon, hálával telve indítsd a 2019-es évet! És ami a legfontosabb: tanítsd is meg a gyerekeknek ezzel az egyszerű módszerrel, hogy rendszeresen hálásnak lenni, pozitívvá válni (tudatosan), örömforrásokat találni szuper jó móka, és nagyon hasznos is! 2018 január első hétvégéjén egy befőttes üvegre a következő cetlit ragasztottam:

“A LEGJOBB DOLGOK AZ ÉVBEN”

Minden hétvégén betettük egy cetlin, minek örültünk azon a héten. 50 cetli, legalább 200 pozitív emlék 2018-ból… Ma olvastuk át, mert mi ma zártuk az évet, most találkoztunk először 2019-ben. Jókat nevettünk és néha folyt a könnyem. Mennyi apróbb dolognak és nagy feladatnak tudtunk örülni! Felírtunk cápa-alakú lufit, szülinapi bulit, az R hanggal való megküzdést, nyaralás pillanatait, kagylógyűjtést, szánkózást, sulikezdést, múzeumokat, megoldott konfliktus helyzeteket, új ismeretségeket… Lehet, hogy mozgalmas és nem egy pehely súlyú év volt, de az biztos hogy CSODÁLATOS!! 🙏💎 Borítékba elraktuk a 2018-at és most az üres üveg újra előttünk… alig várjuk hogy tele legyen!!🎁 Boldog újévet mégegyszer mindenkinek! :))

Blanka és Ádi


A héten indul az online tanfolyamom anyukáknak – ebben nemcsak a fizikai teendőkre, de a belső harmóniára is figyelünk majd!

Minden vasárnap 2-3 apró feladatot kapsz majd, mindig 3 témában:
🍓 étkezés
👟 mozgás
🗝 kulcsgondolatok

Hogy mire szükséged?
Penzre nem, mert a tanfolyam ingyenes:)) viszon ezekre igen: – 2-3 kg kézisúlyok (1 pár)
– kényelmes ruha
– füzet, toll
– nyitottság

Nemcsak én, hanem más szakemberek is tanítanak majd! Vasárnaponként 16:00 (50 percben) tartjuk majd a leckéket online. Részletek: www.holisztikusfitnesz.hu

Idősporolós, dinamikus és hatékony: ilyen az én edzésem

Egyedülálló anyuka vagyok, vezető pozícióban dolgozom, a háztartáson és az egyéb teendőkön túl a vendégkörömmel, az olvasóimmal, az online kérdezőkkel is foglalkozom, és néha még társasági életet is élek 🙂 Méghozzá szívesen és energikusan, mert hálistennek olyan foglalkozhatom, ami lelkesedéssel tölt el. De természetesen nagyon is el tudok fáradni, és akkor – éppúgy, mint a dolgozó anyák többségének – az edzés és az egészséges főzőcske már luxusnak tűnik…

 

De azért én is mozgok heti 2-3 alkalommal, ami annak köszönhető, hogy összetett gyakorlatokban és köredzésben gondolkodom, vagyis az edzésre szánt időt minimalizálom! Be kell vallanom, hogy az utóbbi 1 évben (míg az új munkakörhöz és időbeosztáshoz hozzászoktam) nekem is sokszor maradt ki az edzést, de az #50naposprogramanyukáknak program keretein belül próbálom magam visszaszoktatni a rendszerességre! 🙂

 

  1. Guggolás és vállbólnyomás 20
  2. Kitörés és bicepsz hajlítás 10-10
  3. Felhúzás és állighúzás 15
  4. Oldal lábemelés és tricepsz nyújtás 16
  5. Fekvőtámasz 15
  6. Bármely hasgyakorlat 20

x4

 

GYORS
Az összetett gyakorlatokkal eleve lefelezzük az időt, a pihenők kiiktatásával pedig még gyorsabbá tesszük az edzést. Ráadásul így sokkal izzasztóbb, hatékonyabb is, mint andalogni a konditeremben! Ebből 4 kör pihenő nélkül = max félóra! Ha bemelegítesz és nyújtasz is, ahogy illik, akkor is 45 perc az edzésed, otthon, 1 pár kézisúllyal (míg edzőterembe elmenni, leedzeni, hazajutni = 2-3 órás program)…

 

DE MIKOR?!
Még mindig kérdés, hogy mikor szakítsunk erre időt. Nyilván könnyebb 40 percnek időt találni a napirendben, mint egy 2-3 órás programnak. De ennek is kell! Én kora reggel vagy késő este tudom sokszor megoldani, hétvégén pedig a gyerek reggeli mese nézése közben. Ha úgy adódik, hogy a gyerkőc(ök) önállóan eljátszanak, tanulnak vagy mást csinálnak, akkor délután is megoldható.

 

Köredzést és összetett gyakorlatokat persze ezerféleképen alkalmazhatunk még! Használj gumikötelet, fitballt, saját testsúlyt! Menj ki a parkba és 20 perc futást 20 perc erősítéssel kombinálj! Nagyon sok módon lehet színessé tenni az edzésünket, de ha időspórolás a célod, akkor az összetett gyakorlatok és a pihenők kiiktatása jó barátod lesz! 🙂 persze jó eljutni egy-egy tök más típusú edzésre (én pl. holnap jóga workshopra megyek, és vasárnap a szabadban fogok futni), úgyhogy ne korlátozd magad ezekre a rapid edzésekre egy életre! Viszont jó tudni, hogy

a kis edzés jobb, mint a semmilyen edzés!:)

 

Az anyukáknak szóló programomban pontosan ezen van a hangsúly: légy összeszedettebb, rendezettebb napirenddel, szebb alakkal… >>> Részletek

Köredzést a fitnessben is tartok, ha szeretnél csatlakozz, ismerj meg új gyakorlatokat, alakulj velünk, kérdezz, és izzadj velünk! >>> Részletek

Szép alakulást, jó mozgást!! 🙂
Blanka

 

Így relaxálj napközben 15 percet, gyerek mellett (Telefon nyomkodás helyett)

Nem illik róla beszélni, mert anyának lenni jó. És tényleg az. És én aztán tényleg ki nem állhatom, a “Jajj mi, anyukák, ugye…” típusú keserédes posztokat. Panaszkodni meg végképp nem szeretek.

De valljuk be: anyukaként néha úgy érezzük, hogy szószerint egyetlen percre sem állunk meg. Mikor egy pörgős-agyalós-rohanós nap után hazaérünk, és csak leülnénk egy percet szusszanni, máris jön a műszakváltás: hallgatjuk a gyerek mesélését (+ értelmezzük és reagálunk), ugyanezt megtesszük a párunkkal (akinek van), majd következnek az otthoni teendők gyakorlati kivitelezése, és agyban a továbbiak koordinálása, és munka jellegétől függően esetleg még munkahelyi témák is be-bevillannak a fejünkbe. És a hétvége… akármilyen szuper programokat is tartalmaz, szintén tud nagyon fárasztó lenni. Még ha fel is töltődünk lelkileg: fizikailag érezhetjük magunkat kifacsarva. Vagy fordítva… Én néha vasárnap este azt érzem, hogy “Na akkor MOST jöhetne egy hétvége!

💻 A sok telefon-nyomkodós anyukával kapcsolatban is meggyőződésem, hogy egy-egy facebook-átgörgetős 10 perc egyfajta túlélési, agykikapcsolós instant recept, ugyanis a rengeteg napi infó, teendő, rohanás közben szószerint OFF-üzemmódra kell néha kapcsolnunk. Különben megbolondulunk. Persze, ez nem megoldás, hisz a közösségi oldalak, a cikkek ÚJ INGEREK, amit további frusztráltsághoz vezetnek! A gyerek felé pedig nagyon nem helyes kommunikáció, hogy látszólag figyelünk csak és úgy válaszolgatunk, miközben még a szemkontaktus sincs meg. Én kiiktattam ezt – tudatosan odafigyelve.

🍜 Másik (talán szintén nem tudatos) pótcselekvés az evés az anyukáknál, és valamilyen szinten megértem, hisz ha eszünk, legalább a szóbeli reagálás alól fel vagyunk mentve. : D És ha külön helyiségbe el is vonulhatunk leülni enni, akkor végképp garantált egy kis nyugalomsziget! No, persze enni kell, de ha az evés a nyugalom-szigetet és csodás-magányt képviseli épp, akkor az bizony érzelmi evés, ami az elhízások egyik fő okozója. Szóval ezt is jó észrevenni és kiiktatni…

… de valamiféle 10-15 perces lélegzetvétel igenis kell.

 

Én ráadásul egyedülálló anyukaként javarészt egyedül állok a számtalan kérdés, mesélés kereszttüzében, így egyszer sem tudok azzal a nyugodt tudattal kitérni a reakció alól, hogy valaki majd csak reagál helyettem… Szóval én ezeket a kis villám-pihenéseket vetem be, mikor érzem, hogy az idegrendszerem túlterhelt, és egyre ingerültebben adom a válaszokat…

 1. “Most adj egy negyed órát, kicsim”

Ha nagyon elegem van, szólok a gyerekemnek. (A kamu-pisilés ami 10 percig tart, nálunk mostanában már nem válik be, szerintem sejti hogy kamu, és valamivel megtalál ajtón keresztül : )) Szóval: szólok, hogy most adjon 10 percet vagy negyed órát, amíg összeszedem magam, vagy lélegzethez jutok, vagy iszom egy kávét. Mikor például hazaérünk egy hosszabb nap után, bevásárlást cipelve, már tudja is, hogy cipő levétel után “Anya rendezi a sorait” – kipakol, letusol vagy csak átöltözik. Utána a felfrissült anyával ő is jobban jár, akár újra el is indulunk játszóterezni vagy mást csinálunk.

2. Anya olvas, te pedig…

A délutáni vagy hétvégi program néha az a fajta csendes pihenő, amikor együtt vagyunk, de mégis elfoglaljuk magunkat. Csendben. Igen, néha nagyon kell a csend, az idegrendszerünknek is – a gyereknek meg főleg. Nálunk bevált az a (a gyerekkoromból hozott) program, hogy míg én olvasok, a gyerek hasalva lapozgat egy könyvet vagy kirakózik vagy épít. Csendben. Eleget vagyunk szabadban és emberek között ahhoz, hogy ez jól essen.

3. Délutáni szieszta

Hétvégente az utóbbi időben ledőlök ebéd után félórára. Rám ez sosem volt jellemző, de idén a munkahely váltás óta igényli a szervezetem a heti +1-2 óra alvást – és ugyan miért ne adjam meg neki? A gyerekemnek is elmondtam (ő egyébként már pont nem alszik délutánonként), hogy nekem erre szükségem van és amint felébredek, készen állok a következő  programra.

4. Színezés

Engem csodásan kisimít egy negyedórás színezés, és az eredmény is szemet gyönyörködtető. A tökéletes itt-és-mostban levés. A legjobb benne, hogy néha a fiam is kedvet kap közben, hogy rajzoljon, színezzen, fessen, kivágjon, és akkor egy jó kis nyugis asztali tevékenykedést csinálunk, ami neki is relaxáció és fejleszt is. Ma például délig csak a semmit csináltunk, és én nálam ez többek a színezést jelentette:

 

https://www.instagram.com/p/BgtEwzqAche/?taken-by=hamoriblanka

30 lépés felfelé: Telefon: félretéve (17. lépés)

Bevallom, elég online anyuka vagyok: a telefonom a munkaeszközöm is, és sok dologban használom afféle időnyerőként: telefonon konzultálok is; emaileket / edzésterveket / cikkeket írok, miközben várok valakire; a hivatalos ügyeket is ha lehet, neten intézem… Kapcsolattartásra (nem csetelgetésre, hanem valódi információ cserére) is nyilván a kezem ügyében van.

Lehet hogy az “online anyukák” nem szimpik elsőre, de szerintem 100x értékesebb dolgokkal is lehet időt tölteni, ahelyett hogy postára meg hivatalokba vonszolnám magunkat délután, hullafáradtan… A gyerekem még nem kütyüzik, nem nyomkod: ha kéthetente 1x-2x mondjuk félórát telefonon játszik vagy rajzol, már sokat mondok – a képen is azon ritka pillanatok egyike látható:) SOHA nem adtam még a kezébe kütyüt csak hogy nyugalmasabb perceim legyenek.

Szóval a gyerekem életében még minimális a telefonozás, az én életemben viszont igenis domináns volt eddig. Ezen nem is óhajtok változtatni, hiszen mint írtam rengeteg időt és energiát halmozhatok így más dolgokba, de mégis:

17. lépésként a “felfelé lépkedésbe” azt iktattam be az életünkbe, hogy este 18:00-21:00 között nincs telefon a kezembe. Nem érdekel, miért pittyeg, ki mit írt, milyen emailek jöttek. Nincs olyan dolog, ami ne várhatna néhány órát – sem munkában, sem magánéletben!

 

Update 2018: a Facebook profilomat is megszüntettem 2018 júniusában, minek után észrevettem, hogy rengeteget “görgetek”, rengeteg olyan ismerős tevékenységét látom, akik élete bevallom, cseppet sem érdekel. Ez a folyamatos nyomkodás csak elvonja a fókuszt, lassítja a munkát, szóval egyfajta információ-szűrést vetettem be és bizony nagyon jól esik ez a szabadság!:)

 

 

Szóval az esti órákban, vacsora, beszélgetés és mese olvasás közben még véletlenül sem pillantok a telefonomra. Nincs olyan, hogy beszél hozzám és a tekintetem a telefonomra téved – ha valamit mégis hirtelen intézni kell, szólók, hogy most 10 percet kérek szépen, aztán újra tudok figyelni. Felnőtt társaságban én is utálom, ha valaki belemélyed a telefonjába miközben beszélek hozzá – miért érezne másképpen a gyerekünk?? A munkám gyorsabb, hatékonyabb az információ-szűrésnek köszönhetően, és bátran mondok egy szép nagy “NEM”-et, ha valaki azt kérdezi láttam-e azt az xy videót, amit már mindenki látott, és ami letarolta a netet… Szóval nem, nem érdekel. 🙂

Na igen, lépkedünk felfelé:)

A 30 lépéses projektemről itt olvashatsz többet!

CSODÁS MEGÚJULÁST ÉS TELEFON-MENTESSÉSGET MINDENKINEK!:)

Blanka

Fitneszanyuk a szülőszobában

A blogom elsősorban arra koncentrál, hogyan lehet „sima” anyukából fitneszanyuvá válni. Most azonban nézzük meg, mi a helyzet azokkal a nőkkel, akik már a szülés előtt fitneszesek voltak? Vagyis rendszeresen és keményen edzettek, akár hobbyból, akár hivatásból. Most nyilván azt gondolod, nekik könnyebb a fitneszanyuvá válás. Nos, jól gondolod. Már a szülőszobában óriási előnnyel indulnak!

Néhány fitneszben mozgó nőtársammal, a saját szülésemet is felidézve összegyűjtöttük, miben segíthetett a rendszeres edzés a szülés pillanataiban. Miért könnyebb azoknak, akik már korábban is eleve fitneszanyunak készültek?! 🙂

Mert ismerik a fájdalmat
Dr. Hirschler Imre írja a fájdalom nélküli szülés kapcsán, hogy „a méhizomzat szülés alatti működése igen nagyfokú izommunka, jelentős sportteljesítménynek felel meg. De saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy a mégoly nagy izommunka okozhat fáradtságot, de fájdalmat nem.” Nos, egy izom hosszútávú munkája valóban okozhat fáradtságot fájdalom nélkül, azonban egy izom teljes összehúzódása igenis fájdalommal jár. Aki végez kemény súlyzós edzéseket, az tisztában van ezzel, ismeri az izomfájdalom fogalmát. Tudja, hogy az izom akkor fáj, ha dolgozik – ez a gondolat pedig megnyugtató egy fitneszes számára. Az edzésen azért, mert tudja, hogy fejlődik, a szülőszobában pedig, mert tudja, hogy halad az ügy. 🙂

Mert tudja szabályozni a légzését
Akár súlyzós, akár kardió edzésről van szó – a helyes légzés kulcsfontosságú. Aki rendszeresen edz, tudja ezt, hiszen már rájött, hogy a helyes ritmusú és sebességű kifújás-beszívás rengeteget segít munka közben. Ahogy korábbi (futásról szóló) bejegyzésben írtam, csak a légzéstechnika fejlesztésével jóval tovább bírjuk a futást, jóval nagyobb súllyal tudunk edzeni! A szülésre felkészítő könyvek és tanfolyamok pedig szintén a légzést helyezik előtérbe. Habár sokaknak nem tűnik nagy kihívásnak a tudatos légzés, a szülés közben kiválik, hogy a legtöbb nőnek fogalma sincs, hogyan lehet koncentráltan lélegezni. A rendszeres edzők számára azonban ez már rutin-kérdés.

Mert van testtudata
A testtudat szó sajnos sokaknak nem jelent semmit, pedig különösen a nőknek nagy szükségük van rá. Egyrészről mert egy testtudattal rendelkező nő kihúzott derékkel megy, harmonikusan mozog, kecses, szép. (A legtöbb esetben a „jó nőket” csupán a testtudat megléte különbözteti meg a slamposoktól.) Másrészről a szülés közben is elengedhetetlen, hogy tökéletesen tisztában legyünk vele, hol van a hasizmunk, hogyan kell megfeszíteni vagy ernyeszteni a különböző izmokat. Ha rendszeresen edzettél, végeztél néhány farizom-gyakorlatot, has-gyakorlatot, stb – akkor sikerült megismerned annyira a tested, hogy a szülés alatt is tökéletesen urald!

Mert össze tudja hangolni a mozdulatait
A fitneszben vannak ún. összetett gyakorlatok. Például megteheted, hogy guggolsz 15-öt, majd vállból kinyomod a súlyt 15-ször – de ha már erősebb vagy, és mindkét gyakorlatot megtanultad jól végrehajtani, egyszerre is végrehajthatod a kettőt – ez az összetett gyakorlat. Ha már olyan erő és tudat szinten vagyunk edzésen, hogy összetett gyakorlatokat végzünk (vagy más bonyolult mozgásformát szépen végzünk, akár táncolunk, akár snowboardozunk) – akkor a szülés közben sem okoz gondot majd egyszerre felemelni a fejet és kifújni és nyomni. Mert ezeket a tevékenységeket is komolyan össze kell hangolni, méghozzá minél nagyobb rutinnal! Mert minél kevesebbet koncentrálunk arra, hogy összehangoljunk, annál több energiánk marad az erőteljes, pontos végrehajtáshoz. (Sosem felejtem el, hogy a kórházban az egyik szobatársam felháborodottan mesélte, hogy „ennyi mindenre kellett koncentrálnia, mikor még 2 dolgot is olyan nehéz egyszerre…”:))

Mert tudja, hogy „azok” az izmok is izmok
Az intimtorna végzése a terhesség alatt nemcsak azért fontos, hogy aztán a kitágult hüvelyizomzat ne legyen gond az ágyban. Egyébként sem szabályszerű, hogy az első szülés alkalmával „kell plusz egy öltés” – ahogy a poénos mondás tartja. Inkább azért ajánlom ezen izmok edzését is, hogy a szülés alkalmával valóban tökéletes testtudattal rendelkezzünk! Úgy tartom, hogy igaz az „edzek rá, tehát ismerem” – vagyis, minél többször dolgozom egy izomra, annál inkább megismerem a működését, és tudom tudatosan dolgoztatni. A szülés alkalmával hatalmas előnyt jelent, ha tudatosan tudjuk ellazítani a gáttájékot, és a hüvely izomzatot! Mindenképp kötelező tehát a feszítést-ernyesztést hosszú időn át gyakorolni!

Agy és izom – mindkettő dolgozik a szülés alatt!
A szülés alatt a megfelelő izomzat (főleg a has és csípő izmok) természetesen rengeteget számít. A terhesség alatt ugyan nem edzünk a has alsó izmaira, és egy idő után az egyenes hasra sem ajánlott (lásd: A hasizmok edzése c. bejegyzés), de ha előtte rendszeresen dolgoztattuk őket, akkor a szülésnél máris előnyben vagyunk. Azonban nemcsak az izommunka, de a megfelelő agymunka is rendkívüli segítség lehet a szülés alatt. Aki az edzések alatt megtanulta mantrázni magának, hogy már nincs sok hátra, ki fogom bírni, uralom a helyzetet, stb, az a szülés alatt is bevetheti ezt a tudományát, és nem kap sokkot attól az érzéstől, hogy a fájdalom, az orvos, a szülésznő vették kézbe az irányítást, és ki tudja mi lesz…

Az edzés rengeteg mindenre megtanít, sokkal többről szól, mint „-3 kiló júniusra!” Olyan extrém helyzetekben, mint egy baba világrajötte is hatalmas előnyt jelenthet!

 

 

Ki vagyok? 2008 óta aerobik és személyi edző – és 2012 óta boldog anyuka is. Az életmód-tanácsaimmal és edzőként a holisztikus – vagyis testi-lelki változásokat együttesen kezelő – szemléletet képviselem. És nemcsak az edzéseken a vendégeimnek, hanem a blogjaimon, honlapomon keresztül is segítek, ha szeretnéd! Komplex programokkal, ingyenes online konzultációval, étrend kiegészítőkkel, hamarosan workshopokkal is – látogass el a honlapomra!

www.holisztikusfitnesz.hu

 

 

Luxus-e az edzés - anyukáknak?!

Kezdjük a mai bejegyzést egy szituációs játékkal! Képzeld azt, hogy a Facebookon felfedezed: egy barátnőd, aki mondjuk 2 gyerekes anyuka, káprázatosan lefogyott, remekül fest! A kép aláírásból kiderül, hogy 15 kilót adott le úgy, hogy edzőterembe járt heti 3x egy-egy órára. Mit reagálnál először?

 

  • Inspirálva éreznéd magad, hogy te is hozzáláss az edzésekhez? “Tényleg sikerülhet jó formába kerülni!”-gondolnád.
  • Odakommentelnéd, hogy „gratula”, de legbelül irigységet éreznél? Talán dühös lennél, mert „ő megteheti”, mert van rá ideje, pénze? Elkezdenél-e azon morfondírozni, hogy igazságtalan az élet, mert ő neki van rá lehetősége, neked pedig nincsen?
  • Vagy akár az is megfordulna a fejedben, hogy biztosan a gyerekei, otthona látják kárát a „kimaradásoknak”?

Amennyiben az első lehetőséget választottad, már most gratulálok neked a leendő sikerért, hiszen a fitneszanyuság első lépése az inspiráció, a lelkesedés a Változás iránt! Azonban ha az utána következő válaszokat érezted magadénak, valószínűleg el kell gondolkodnod a mozgással való viszonyodról. Úgy képzelem, hogy ez rengeteg anyukát érintő kérdés:

miért érezzük luxusnak ma, 2017-ban Magyarországon, mi anyukák, hogy a mozgás luxus?!

Miért kapok még mindig olyan leveleket anyukáktól és / vagy a párjaiktól, hogy “heti 3 mozgás?! Ki az aki ezt megteheti, ugyanmár!” (Az edzőteremben ugye olyan közeg vesz körül, ha a sportolás alap. A blogon keresztül azonban egész más meglátásokat is kapok.)

A miértekre persze, az első válasz az, hogy a pénzhiány az ok, hiszen a mozgás egy bizonyos életszínvonal felett engedhető csak meg: azoknak akik nem dolgozzák magukat halálra, belefér pénzben meg energiában is az edzés.

Én most nem megyek bele, hogy ebből mennyi múlik rajtunk és mennyi valóban a körülményeken. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a körülmények mennyire sokat számítanak. Ha azonban úgy érzed, csak 1 picit is szeretnél változtatni, megmutatom mi az a 2 kincs, amire szükséged van – és mindez NEM a nagybetűs luxus!

1. A legnagyobb kincs a megfelelő támogató kör.

Hogy a családom megértse azt a nézőpontomat, hogy a mozgásom (heti 2-4 alkalommal) nem úri hóbort, hanem jár! Sok anyuka írja a blogon keresztül, hogy hogyan „tornázgathatnának” otthon, mikor egyszerűen érzik, hogy ez nem helyes. Érzik a párjuk nézésén, a környezetük hozzáállásán. Nagyon jó lenne, ha mindenkinek annyi támogatója lenne, mint nekem van: azt hiszem, anyukám titkon feminista, a szülés után ő maga biztatott, hogy mozduljak ki néha, csak a hecc kedvéért dolgozzak kicsit, mozogjak, bízzam rá a picit – a párom pedig szintén tökéletesen támogatott mindent, amitől jobban vagyok. Sajnos ez nem mindenkinél van így, tudom. Sok önző ember van, aki csak a saját kényelmét félti, és mindent megtesz azért, hogy ez ne sérüljön. Az anyák sokszor a kiszolgáló-személyzet szerepkörében vannak, természetesen nem fogadja majd lelkesedés az ötletet, hogy mostantól kevesebb feladatot lát el, mer spinningelni megy. Egyébként rengeteg családban fellépő probléma, ha az egyik tag drasztikus (életmódbeli) változtatásra szánja el magát. A környezet sok módszerrel akadályozhatja meg az anyukát, hogy néha önmagával is törődjön, változzon: lelkiismeret-furdalás keltéssel („a gyerek látja kárát a kimaradásnak”), sértéssel („nézd meg, hogy néz ki a lakás!”), észérvekkel („így is túl sok dolgod van”), elkedvetlenítéssel („már megint fogyózol?! Eddig se tudtad végigcsinálni…”) Sokszor a háttérben a féltékenység is lehet: “Mi lesz, ha megint bomba alakja lesz?!” Akármi is legyen az ok, vagy a módszer:

szúrjuk ki, ha akadályoznak!!

Semmi értelme elhinni, hogy nem fog menni, hogy nem érdemeljük meg, vagy hogy a háztartásban pont az a heti 3-4 óra lesz számottevő! Tegyük félre a félelmeket, hogy nevetség tárgya leszünk, vagy utasítsuk el a vádakat, sértéseket! Én is hiszem, hogy az anyuka a család lelke, és pont ezért fontos a sport: „ha az anyuka jól van, mindenki jól van”. Ha néha kikapcsolódva, mosolyogva tér haza (vagy teszi le otthon a kézisúlyt), és utána képes odafigyelni a beszélgetésre, nevetni, és elégedetten néz tükörbe – sokkal jobban jár a család, mint ha minden este csillog az összes eltörölt pohár, és üres a mosogató.

2. A másik kincs: a megfelelő hozzáállás – önmagamtól.

Ha sikerült félretenni a lelkiismeret furdalást, és a környezet károgó hangját kikapcsolni, akkor már csak a belső démonjainkkal kell megküzdeni. A leghangosabb az, amelyik az időhiányról beszél. Pedig az időhiány, amiről annyian beszélnek, sokszor nem olyan észveszejtő, mint amilyennek látszik. Egy jó időbeosztás segít, hogy tartsuk a menetrendet, és azt a megnyugtató érzést adja, hogy holnap is van nap, nem vagyok elhavazva, bizonyos dolgokat úgyis csak holnapra osztottam be. Akinek van időbeosztása, az azt is átlátja, hol csúszik ki a kezéből a gyeplő. Nekik leesik, hogy mennyi időt pazaroltak egy nap a Facebookon lógásra, vagy egy színvonaltalan műsor bambulására. Ezeken ugyanis rengeteget lehet spórolni! Az időbeosztás témájához tartozik a „nemet mondás” képessége is. Hogy bizonyos emberekre, munkákra, programokra, póttevékenységekre nemet mondunk, mert az edzés fontosabb. Ha nem fontosabb, akkor persze nem kötelező – de akkor legyünk tudatában annak, hogy hoztunk egy döntést, aminek pl. az a következménye, hogy nem fogyunk le. Szükséges az „ajándékórák” felismerésének a képessége is, mert az ajándékóra (pl. egy órával hamarabb aludt el a pici, vagy “ottragadt” egy barátnőnél / mamánál egész délutánra = egyedülálló anyukáknál: apás-hétvége van…) remek alkalom az edzésre. Persze ehhez szükség van némi spontaneitásra: hogy azonnal át tudd rendezni az eltervezett időszakot úgy, hogy az edzés beleférjen. Ha rugalmasak vagyunk, és az „akkor edzem, amikor csak le tudok csapni egy ajándékórára”-elvet követjük, pluszban heti 1-2 alkalommal is leedzhetünk! Nem is gondoltad volna, mi?!

A másik nagy érv a pénzhiány. Nos, erre a problémára már számtalan megoldást kínáltam az otthoni edzésektől kezdve a futásig. Óriási tévedés azt hinni, hogy a mozgás pénzbe kerül!

És persze: a mozgás nem KÍNZÁS! A mozgás legyen flow, stressz-levezetés, öröm-forrás, kikapcsolódás, én-idő! Ez talán a lényeg. Ha ezt megértjük, magunknak teszünk szívességet – és persze az egész családnak, hiszen

ha van miből, akkor újra tudunk adni.

Ha tehát eddig úgy gondoltad, hogy a mozgás luxusnak számít, most már tudod, hogy egyáltalán nem az. Inkább egy szuper megoldás, hogy

  • kiegyensúlyozottabb ember légy
  • önmagával elégedett,energikus nő
  • kevésbé stressze, netán vidám anya és társ 🙂
  • összeszedettebb munkaerő

 

Ki vagyok? 2008 óta aerobik és személyi edző – és 2012 óta boldog anyuka is. Az életmód-tanácsaimmal és edzőként a holisztikus – vagyis testi-lelki változásokat együttesen kezelő – szemléletet képviselem. És nemcsak az edzéseken a vendégeimnek, hanem a blogjaimon, honlapomon keresztül is segítek, ha szeretnéd! Komplex programokkal, ingyenes online konzultációval, étrend kiegészítőkkel, hamarosan workshopokkal is – látogass el a honlapomra!

www.holisztikusfitnesz.hu

Másképp edzenek-e az anyukák?!

A napokban volt egy durva délutánunk a kisfiammal: az oviból karate edzésre mentünk, majd onnan még el személyi edzést tartani – egyszóval hullafáradt volt estére. Elég stramm gyerek, de szó ami szó, kibulizta, hogy vegyem fel a hazafele séta során. Nos, ezen a ponton gondolkoztam el azon, hogy

a “túlélő” jellegű versenyeken az 50 kilós súlyokkal erőltetett menetben haladó versenyző miben is erősebb annál az anyánál, aki (épp mint abban a percben én) edzőcuccal a hátán, kishátizsákkal a karján, egy 30 kilós gyerekkel az ölében szintén képes erőltetett menetben haladni? 🙂

 

Mi ezt naponta megtesszük.
Bevásárló cuccal is.
Meg laptop táskával is.
Meg amúgy nem néha… hanem úgy egész nap.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bárki bárkinél jobb lenne, hanem hogy

ANYUKAKÉNT SOKKAL ERŐSEBB VAGY, MINT HISZED.

Most a fizikai erőről beszélek, de nyilván más szempontból is. De fizikailag mindenképpen. Tudod, miért írok erről? Mert szeretném valahogy megértetni, hogy bizonyos szempontból nagyon is más egy anyuka terhelhetősége, más szempontból viszont EGYÁLTALÁN nem más! Az edzésed nem kell, hogy más legyen pusztán azért mert anyuka vagy, és a szép alaktól sem kell elbúcsúznod csak azért mert már szültél 1 vagy több alkalommal. Persze, átsiklani sem lehet felette. Én így látom:

FONTOS AZ ANYASÁG TÉNYE:

  • ha friss anyuka vagy: a gyermekágyas edzés vagy a szoptatás alatti edzés értelemszerűen más is KELL, hogy legyen hiszen a szervezet ezer más dologgal van elfoglalva (ugyanez igaz a várandósságra!)
  • ha időbeosztásról van szó: értelemszerűen egy nagy család  – nagy háztartás számtalan egyéb feladattal jár, ezért ha még dolgozol is, roppant kreatívnak kell lenned, hogy a sportolásod (és egyéb én-időket) megoldd. A pihenésről nem is beszélve!
  • ha a diéta kerül szóba: hisz családdal étkezni, felkészülni, beosztani stb. komplexebb feladat

Ezekről a “másságokról” az edzésben, és az egyéb anyasággal kapcsolatos gondolataimról írok itt a a Fitneszanyus cikkekben – melyeket igyekszem áttolni lassacskán a honlapra is pl. Mikor kezdhetünk edzeni a szülés után?Hogyan mozogjunk a szoptatás alatt?)

 

 

DE NEM FONTOS AZ ANYASÁG TÉNYE:

  • ha a terhelhetőséged a kérdés: sokkal terhelhetőbb vagy, mint hiszed. Sőt, valószínűleg kitartásban és fizikai erőben is rengeteget fejlődtél az elmúlt időszakban. Igaz, ez másfajta erő (és fedhetik zsírpárnák), de akkor is többet bírsz mint hiszed.
  • ha az edzés módszerekről és alapvető folyamatokról (pl. zsírégetés folyamata, izomépítés) van szó: az edzésre az izmok, a szervezet mindig ugyanúgy reagál, szóval az erre vonatkozó témákat ugyanúgy olvasgasd! Ugyanez igaz a diéta alapszabályaira is.
  • ha a “lelki éhség” témaköre van terítéken: mindegy hogy az anyaság vagy más váltotta ki belőled, de a magány, az ingeréhség vagy a depresszió miatt eszel többet, akkor is alapszabály, hogy a valódi problémát kezdd el megoldani (“Ha nem az éhség a probléma, akkor nem az evés a megoldás!”)

 

Ezekről pedig mind a honlapon, mind a Holisztikus blogban találsz cikkeket, sőt, összefoglalom az alapokat (I. EDZÉS, II: ÉTKEZÉS, III: LÉLEK) a 4 és 8 hetes Nagy Megújuló Programokban  – nemcsak anyukáknak!!

Remélem sikerült átadnom neked, hogy hogyan is gondolkodom az anyukás és nem-anyukás edzésről, alakformálásról! 🙂 Várom a véleményed válasz emailben, esetleg kérdéseket és persze az online állapotfelmérő adatlapokat, ha segítségre van szükséged az induláshoz! 🙂

Blanka

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!