fitneszanyu

Tesióra otthon: így vezesd le a gyerek energiáit

Te is rettegsz, hogy hogyan kötöd majd le a gyereke(ke)t otthon? Napi minimum 1 óra intenzív mozgásra mindenképp szükség van!

1. Szabadban ameddig lehet!☀️

Pillanatnyilag a kormány által javasolt megelőzési módszerek közt nem szerepel, hogy egyáltalán ne menjünk a szabadba: csupán nem gyülekezzünk csoportokba, tartsunk távolságot. Vagyis egy séta a parkban jó lehet, de férjen bele a futkározás, bicikli, ugrándozás – a lenti “tornaórás” mozgásanyagot is bevethetjük. Ne feledd: a D-Vitamin miatt a napon lenni ameddig lehet! Ez a vitamin az immunerősítés egyik alapfegyvere.

2. Otthoni tesióra🤸‍♂️

Állíts össze egy otthoni tornaórát az ovis/sulis emlékeid alapján (indiánszöldelés, békaugrás, sarokemeléssel futás…), vagy ha nincs ötleted, kérdezd meg a gyereked mit szoktak csinálni. Szívesen segítek olyan gyakorlatsort összerakni, ami az állóképességet, erőt, rugalmasságot és egyensúlyt is fejleszti, bemelegítést is tartalmaz, korosztálynak megfelelően. Nyilván a nagy tér és a társak hiánya picit kereteket szab, de érdemes beiktatni az “órarendbe”.

 

3. Mozgás anyával👩‍👦

Az is megoldás, ha együtt mozogtok: legyen egy olyan gyakorlatsorod, ami téged is átmozgat és a kicsi(ke)t is bevonja. Én Ádival szeretek együtt nyújtani, mert már kifejezetten segítség benne – igaz, ez kortól is függ, és számoljunk azzal is, hogy a Te edzésed “énidő” jellege megszűnik, de ez viszont közös proginak is megfelel. Ezt a típusú edzéstervet is szívesen összerakom neked online, figyelembe véve a Te célod és kondid, és a gyerkőc korát és kondiját!

ONLINE EDZÉSEK (A KORONAVÍRUS IDEJE ALATT HITELRE) – részletek a honlapon

Én anyaként, edzőként és coachként azt javaslom, hogy legyen napirendünk, mert az egyik legalapvetőbb emberi igényünk a strukturált élet, és nagyon meg tudunk zuhanni a rendszer hiányától.

Szóval elsőként próbáljunk egy laza napirendet kialakítani, amiben helyet kapnak a kötelezettségek is, a közös idő is, de pl.anya énideje is (ha lehet). (Nyilván más lesz a helyzet annál, aki még dolgozik és annál, aki már nem.)

Hámori Blanka vagyok edző, coach és anyuka. Töretlenül hiszem, hogy nagyon is jól helyt tudunk állni mindenféle helyzetben, ha kamatoztatjuk az erősségeinket és összefogunk❤🤞

 

Fitneszanyu - fitneszkölyök

A fitneszanyuság természetesen azt is jelenti, hogy elhangzik a hátunk mögött a bűvös mondat: „aztaaa de jól néz ki szülés után!!” Meg azt is, hogy mosolygósan, felszabadultan megyünk haza az aerobik óráról vagy a futásból. De ennél sokkal többről is szól. A példamutatásról.

Nagyon sok gyereknek már ott megszűnik a jó kapcsolata a mozgással, a sporttal, hogy először beáll a tornasorba első osztályban. Néhány hónappal előtte az óvodában, és néhány nappal előtte a játszótéren boldogon futkározott, labdázott, kúszott-mászott – majd eljön az első testnevelés óra, és (rossz esetben) napról napra gyűlöli meg a mozgást a kicsi. (Jobb esetben a tesióra csupa sikerélmény, aminek következménye a sportban gazdag életmód – de sajnos a magyar lakosságról készült, mozgással kapcsolatos felmérések szerint nem ez az általános.) Elméletileg ugyanúgy kúszni-mászni, labdázni és futkározni kell, a gyakorlatban azonban pontosan begyakorolt, végrehajtott mozgásokról van szó, majd ezeknek a felméréséről. Ma már tudjuk, hogy ebben az életkorban rendkívül káros a hagyományos értelemben vett tanulás (ugyanilyen az óvodai nyelvtanulás is pl.), hiszen ilyenkor még bőven a kreativitásnak kéne fejlődnie, amit a korlátok közé szorítás rombol. Ezenkívül az osztályzás, a többi gyerekkel való összehasonlítás az önbizalmat is rombolja – hiszen egyáltalán nem biztos (sőt, lehetetlen), hogy valakinek minden típusú feladat ugyanolyan jól menjen, mindegyik kondicionális képessége (erő, állóképesség, hajlékonyság) ugyanolyan fejlett legyen. Nem csoda, hogy már kiskamasz korban jellemző a mozgásszegény életmód, az elhízás. Azt mondják, a mai gyerekek lusták, én azonban megfordítom a kérdést: ki vette el a kedvüket a mozgástól? Hiszen egyik gyerek sem születik lustának. Ha találna olyan mozgásformát, amibe szerelmes, vajon ugyanúgy hosszú órákat töltene a kanapén?!

A mi feladatunk anyukaként megmutatni a gyereknek, hogy a mozgás jóval több, és izgalmasabb, mint amit a tornaórán lát! Nézzük meg, mit csinálhatunk másképp, mint a tesitanárok!

 

1. A mozgás öröme

Az első és legfontosabb szabály, hogy kompenzáljunk: ne hagyjuk, hogy a „mozgás” szóhoz rossz élményeket, esetleges cikizéseket, megaláztatásokat kössön, és egy életre megutálja a mozgást – és ezzel a saját testét. Találjunk neki olyan mozgásformát, amit szeret, amiben sikere van, ami alkatának megfelel! Bizony az alkat is rengeteg számít (magasság, csontosaz, hízékonyság) – és egyetlen olyan alkattípus sincs, amelyik valamelyik mozgásformában ne lenne előnyös! Ha mosolyogva jön ki az öltözőből a karate edzés után, vagy lelkesedik, ha biciklizni hívjuk – figyeljünk fel a jelekre, és biztassuk!

2. Önmagához képest fejlődjön

A mi testnevelőnk gimiben a Cooper-futást (mindenki rémálmát), nem pontosan a klasszikus skála (perc/osztályzat) szerint osztályozta, hanem figyelembe vette az előző félévi teljesítményt is: ha javítottunk ahhoz képest, eggyel jobb jegyet kaphattunk. Ő megértette azt, hogy mennyire fontos figyelembe venni az egyéni fejlődést! Értessük meg a kicsivel, hogy ha a külön edzéseken az edző azt mondja, hogy félév alatt sokat fejlődött, akkor az az igazi eredmény, és nem kell kétségbeesni, ha egy hét alatt nem tanulta meg messzebbre dobni a kislabdát.

3. Az életszerű mozgásanyag

A tornaórákon sok bevett gyakorlat van, melynek valójában kevés funkcionális hatása van. Például gondoljunk arra a gyakorlatra, amikor a medicinlabdát a fejünk felett, hátra felé kellett minél messzebbre eldobni. Ha van olyan mozdulat, amit a hétköznapi életben még nem csináltam, akkor az ez. Ha a gyerek szeret túrázni és úszni, azzal fejlődik az állóképessége, ha mászókázni szeret, fejlődik az ereje. Ha ezekben a mozgásformákban támogatjuk, vagy vele űzzük őket, remélhetőleg nem az előbbi gyakorlatot kapcsolja majd a „sport” szóhoz.

4. A háttértudás

Sajnos Magyarországon az a divat, hogy élesen különválasztják a tantárgyakat – a gyerek megírja a témazárót a biológia órán az emberi szervezet valamely részéből (amire összesen csak 1 évet fordítanak gimnáziumban!), majd a jön a tesióra, és fogalma sincs arról, hogy egy nagyobb futás után miért szúr az oldala, miért megy föl a pulzusa, miért lehet másnap izomláza. Nem látja át egészében a szervezetét, annak működését. Picit nagyobbacska gyerekeknél már meg lehet tenni, hogy egyszerű szavakkal elmagyarázzuk az élettani jelenségeket, ezzel is növelve az információk közötti kapcsolati hálót az agyban.

 

Fitneszanyu-tipp: a fenti tanácsokat akkor tudod leginkább betartani, ha Te magad is sportolsz, azonban a legjobb tanítás a példamutatás! Ha Te magad mosolyogva jössz haza a futásból, vagy lát egy táncbemutatón – a gyerek biztosan utánozni akarja majd a te viselkedésed: vagyis keresni fogja azt a tevékenységet, amivel ő is hasonló élményt élhet át!

 

Tetszett a bejegyzés, vagy nem értesz egyet? Mondd el a Facebookon! www.facebook.com/fitneszanyu Várlak a blogban 3 nap múlva, amikor átrágjuk a témát: mire jó a kondi és mire a kardió edzés! 🙂 Üdv, Blanka

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!