fitneszanyu

Időt mozgásra és önmagunkra!

Tervezhető és egyértelmű eredményt hoz.

A mozgásról és az önszeretet gyakorlásáról beszélek: mindkettőre igaz, hogy időben tervezhető, vagyis napirendi pillérként szolgálhat, és mivel eredményt hoz, így sikerélményt, jobb közérzetet és fejlődést várhatunk tőle.

Bárhogyan is alakul ez az egész, nem lenne jó, ha pont ugyanúgy vagy rosszabb állapotban jönnénk ki belőle, mint ahogy beleléptünk. Valahogy a javunkra kell fordítani.

Ez egyébként már most igaz, különösebb direkt törekvés nélkül:  az élet maga tanította meg, hogy rugalmasnak kell lenni, jobban belelátunk a gyerekünk dolgaiba, több időt vagyunk egymással, felértékelődött a napfény és társas kapcsolatok.

DE!!

HA IGAZÁN FEJLŐDÉS-PÁRTI VAGY, AKKOR PLUSZBAN TESZEL A JOBB ÖNMAGADÉRT:

sportolj, ha csak 20 perceket, az is szuper. Most akarhatsz csak picit jobban lebni bőrödben, vagy akár megtanulni kézrnállni, spárgázni, vagy ledobni 5 kilót. Most táncolhatsz, kipróbálhatod, hogy hajnalban vagy délben esik jobban a mozgás, van idő azokra a mozgásokra, ami eddig kimaradt pl. Pilates.

önszeretet gyakorlása. Direkt nem önismeretet írok – ugyanis erre krízis közepén kevésbé alkalmas az emberi agy. Viszont gyakorolni, napi 3 percben, hogy keresek magamban 2 jó dolgot, 3 szép dolgot a testemen, 5 jó dolgot az életemben… ez most működhet és nagyon sokat adhat!

kezdj meg egy naplót, és írd le hogy haladsz a kitűzött céloddal a sportban, hogy érzed magad. Pici célok is teljesen jók, de ha csak önmagáért csinálod ezeket, máris nyertél.

 

Hámori Blanka vagyok, személyi edző és coach, anyuka. Nézz rá a honlapomra vagy csatlakozz a zárt Facebbok csoportjaimhoz!:) Részletek

"Csak magaddal foglalkozz!" - Biztos, hogy jó ez?

“Légy jóban saját magaddal, ennyi elég!”

“Önmagaddal foglalkozz, és minden rendben lesz!”

Tényleg igazak ezek a divatos állítások? Vagy valahol el van csúszva a dolog?

Ha elmúltál 18 éves, a szüleid nem kényeztettek sz*rrá, és nem vagy szociopata, akkor egy idő után elkezdesz másokkal is foglalkozni. Még a mi Y-generációnk is így működik (pedig az híresen “magaddaltörődj”-típus), ha elhagy egy bizonyos életszakaszt és képes felnőttként élni. Szóval felnősz, aztán elmúlsz 25, munkába állsz, és ha tetszik, ha nem: másokkal is együtt kell működni. Ha van egy kis eszed, akkor ezt ügyesen megoldod, netán még örömet is találsz benne, hogy nem egyedül létezel a Földön. Ha még ügyesebb vagy és nem spórolod ki a belső munkát, olyan helyen találod magad, ahol valóban inspiráló emberekkel dolgozhatsz, vagy magad válogathatod meg, kikkel dolgozz. Aztán elmúlsz 30, lassan lesz egy párod, netán családod, és a felelősség meg az együttélés szavak új fogalmat nyernek. Az egésznek értelme lesz.

Nagyon szomorú látvány, amikor valaki a “Törődj magaddal” típusú bölcsességeket megosztja a profilján, láthatóan valóban ezt teszi, tényleg szuperül néz ki, és jól szórakozik – de közben ismered, és tudod, hogy se kutyája, se macskája, a kapcsolatai nem működnek, mert képtelen az alkalmazkodásra és a másik tiszteletben tartására, a munkahelyén pedig vagy csak egymagában tud dolgozni vagy évente új állás után néz, mert “nem jön ki a kollégákkal”.

Anyukák! Amikor felelősséggel törődünk másokkal, tesszük a dolgunkat naponta, és EMELLETT is van erőnk magunkra, megjárni a belső utat és tudunk fejlődni: na, az a valami!! 

Azért írok erről ebben a blogban, mert sok nő (főleg anyuka) van megzavarodva attól az üzenettől, hogy “Szakíts magadra időt” – de közben persze az egyéb szerepek nem váratnak magukra. Szeretném, kedves anyukák, ha látnátok, hogy egy szuperül működtetett család, alkotó munka mellett élni egy viszonylag fitt testben, 65 kilóval sokkal értelmesebb lét, mint 50 kilósan, tökéletes bőrrel, a felelősséget teljesen elutasítva! Tudjátok, egy csomó kutatás bizonyítja, hogy a közösségi oldalakon megosztott “tökéletes” fotók, az instagram huszárok és a 20 éves influencerek rengeteg komplexust, sőt, akár depressziót gerjeszthetnek a hozzánk hasonló “átlagos” nőkben. Persze csak ha hagyod!

Tudnod kell, hogy NEM TE VAGY AZ ÁTLAGOS.

Ha a valódi teljesítményt nézzük!

Ne feledd, hogy csak abból nyerhetsz energiát, amibe energiát raktál: a tökéletesen feszes fenekedről készített képek és többezer lájk csak ideiglenes kielégülést hoz (“hamis stroke” vagyis hamis simogatás szakszóval), nem fog nevetést, valódi elégedettséget és szeretettel teli ölelést adni – amit a családod, barátaid, a munkával teremtett értékek/elégedett ügyfelek, valódi alkotás igen!

 

Egyszerűen csak hagyjuk az online világot, a tökéletesen megkomponált képeket az online térnek, és merjünk hinni abban, hogy amit mi naponta teszünk – offline, szeretettel, felelősségteljesen, na pont az tesz szuperanyává.

Az önbecsülés és önszeretet nem arról szól, hogy ülünk és csodáljuk magunkat, hanem hogy tisztában vagyunk az erősségeinkkel, elért eredményeinkkel és ez újabb konstruktív tettekre inspirál. És az önmagunkkal való törődés sem arról szól, hogy mindig előrehelyezzük a saját pillanatnyi igényeinket – hanem, hogy összhangban állunk magunkkal, megértjük testi-lelki jelzéseinket, (meg)ismerjük magunkat és küldetésünket ebben az életben.

Gyakorlat:

  • írj listát a feladataidról és gondolj bele, hogy mennyire régóta és felelősségteljesen helytállsz
  • írj listát a szerethető tulajdonságaidról, belső- és külső dolgokról is
  • nézz körbe, és gondold át, mennyi öröm vesz körül (ne tárgyakban, hanem hulló levelekben, mosolyokban, jó könyvekben, tegnapi nevetésben gondolkozz!)
  • nyugodtan vedd számba a kudarcokat is, és próbáld ki azt a szemléletet, hogy ezek az események is valamiképp kellenek a nagy egészbe, mint puzzledarabka
  • vedd számba a tudásod, tapasztalataid az egyes életterületeket

 

Nem arra inspirállak, hogy ne akarj fejlődni, hanem hogy az erősségeidet tartsd számon, hiszen csak így maradhatsz életteli és inspirált, ami jó anyává és nagyszerű nővé tesz! <3

Szeretettel ölellek,

Blanka

www.holisztikusfitnesz.hu

https://www.instagram.com/p/B00UmsUhk9e/

Sosem szeretem már meg az új testem?! - Gondolatok a szülés után

Nem, mielőtt bárki megkérdezné: a szülés után NEM az alakom volt a legnagyobb problémám, természetesen a középpontban a baba és az új feladatok voltak. Azonban most úgy döntöttem, igenis leírom: nagyon nehezen barátkoztam meg az új testemmel édesanyaként. Előtte szerettem és büszke voltam rá, tudtam, hogy uralom, kézben tartom a szervezetem folyamatait, ha akarok keményen edzek, ha akarok futok egy órát – a hányingereket és álomkórt viszont nehezen tudtam kontrollálni… Szóval ez a teljes-összhang-a-testemmel dolog már a várandóság alatt  megszűnt – és  már ezt is nehezen dolgoztam fel.

A szülés után pedig azzal szembesültem, hogy hiába telnek-múlnak a hetek és hónapok, a testem nem ugyanaz sem látványra, sem tapintásra, sem érzetre. Egyre inkább kétségbeestem: “Sosem szeretem mát meg az új testem?!”

Illik beszélni a szülés utáni új szerepkörökről, illik beszélni a párkapcsolati gondokról, illik beszélni a testünk egészségügyi változásairól (a méh visszahúzódásáról, a szoptatás technikájáról), de arról ritkán beszélünk még egymás közt is, hogy titkon úgy érezzük: a testünk már nem ugyanaz, nem vagyunk elégedettek a tükörbe nézve, és eleve: nem szívesen viseljük. És ezzel nehéz megbarátkozni.

Íme tehát 5 kérdés, amit talán már te is feltettél magadnak anyaként a testeddel kapcsolatban! 🙂 Én leírtam a saját megoldásaimat, de mindenkinél más arányban merülnek fel a problémák, és más megoldások léteznek. Egyet viszont biztosan kijelenthetünk: a szüléssel a testünk nem veszített az értékéből, sőt! Lehet, hogy a plakátokon szereplő lányok alakjától távolodott, de közben teremtőanyaistenként új életeket hozott létre, küzdött, alkalmazkodott, erősödött, tehát itt és most a Fitneszanyu Blogban jelentsük ki, hogy anyaként TILOS utálnunk a testünk! 🙂

 

1. Már mindig fájni fog a derekam, és félájult leszek?

Én már az első napokban egyedül voltam az újszülöttel, mert az apukája visszament külföldre dolgozni. Zombi-üzemmódba kapcsoltam, félájultan ténferegtem a pici körül – ha épp nem ténylegesen aludtam. A hűtőig kimenni kihívásnak tűnt, a kicsit (aki amúgy 5 kilósan született, hát nem is volt olyan kicsi 😛 ) emelgettem, és majd megőrültem a derékfájdalomtól, mely előtte ismeretlen volt a számomra. Ez az időszak fehér foltok tömkelege.

Szerencsére anyukám és a tesóm a közelben voltak, és egy idő után nem éreztem szégyennek, hogy segítséget kérjek. A sok-sok alvás és az 1-2 héten belül elkezdett (nagyon-nagyon kezdő és óvatos) edzésterhelés végül visszaadta az életkedvemet, és a derékfájásom is megszűnt!

2. Sosem fogom már szépnek érezni magam?

Utáltam az új, 90 kilós önmagamat, bár a kórházi 100 kilóhoz képest pillangónak éreztem magam. Természetesen nem átmeneti állapotnak, hanem a szépség és fiatalság végének láttam ezt az időszakot. Nagyon hálás vagyok, hogy a párom soha nem mondott egyetlen rossz szót sem az alakommal kapcsolatban, sőt! És ha tornázni akartam otthon, nem volt belőle probléma.

ÉN: Úristen, ez borzalmas, akkora vagyok, mint egy tank.
Ő: Csak nagyobb felületen vagy szép!

Ettől persze nem éreztem magam szexibbnek, de biztos segített, hogy nem továbi görcsöket alkaottam magamnak, hanem természetes volt számomra, hogy mozogni kezdek, és egy idő abbahagytam önmagam marcangolását és siettetését is. A kisfiam 3. szülinapján értem el újra a versenysúlyomat a 70-72 kilót:

3. A ráncos alhas és a striák lesznek a védjegyem?!

Mivel nagy babát hordtam ki, és jócskán híztam a terhesség alatt, a bőröm megnyúlt, és természetesen ráncos maradt. A striák csak ráadás, afféle kis hab a tortán. Nos,  ma már egyáltalán nem bánom, hogy én is megküzdöttem a hasammal, hiszen így a fogyás-izmosodás kérdéskörön túl a BŐR rejtelmeit is megismerhettem. Kozmetikusoktól tanultam, testkezelő is lettem, és a zsír-izom témán túli megoldásokat is megismertem (ezekről a VIP csoportomban írok részletesebben). Bevallom, hogy ez alatt az idő alatt csak méginkább megszerettem a hasam, és erre biztatok minden más anyukát is, pl. ebben a cikkben.

4. A falásrohamaim állandósultak?

A folyamatos éhségérzet annyira behálózta a mindennapjaimat az anyaság kezdetével, hogy kénytelen voltam a dolgok mögé nézni. Rájöttem, hogy relatíve nagyon kevesen foglalkoznak a túlevések témakörével, én viszont beleástam magam, és a többi édesanya tapasztalatit is meghallgattam. Rá kellett jönnöm, hogy az evések hátterében a legtöbb anya életében ugyanaz a 3 ok áll:

  • a mérhetetlen fáradtság: az energia készleteink kimerülésével a szervezet szénhidrát után kiált
  • a tápanyag hiány: keveset és rosszul eszünk, és a szervezetben hiányállapot jön létre, vagyis a szervezet vitaminok és ásványi anyagok után kiált, amit mi éhségnek élünk meg (itt egy cikk erről)
  • az érzelmi okok: az ingerhiány (játszótér-bolt-otthon, hát nem izgalmas pedig?!), az elismerés hiánya, az intimitás hiánya, és sorolhatnánk. (erről is írtam már cikket)

5. Megutáltam a szexet?

Az egyik legnagyobb problémám volt az első 2 évben, ami egyúttal engem is meglepett, mert sosem gondoltam volna korábban, hogy a fejfájós-típusú-asszonyka leszek. Nos, ilyen időszak is volt, és ma már tudom, hogy a nőiesség megélése milyen összetett is tud lenni! Korábban ajánlottam a blogban a Bennünk élő istennők c. könyvet, mely a 7 női archetípust tárgyalja: mindannyiunkban ott él a higgadt és okos Athéné, a gondoskodó Démétér-anya, a családot  koordináló és férjét imádó Héra, a kíváncsi és nyitott Perszephoné,  a harcias és tettrekész Artemisz, az elmélyült Hesztia és a szexuálisan vibráló, nőies Aphrodité. A szülés előtt mindig úgy gondoltam, hogy a 7 istennő közül Aphrodité (a szexualitás, gyönyör, nőiesség, lágyság, szerelem) az, ami adott egy nő életében. A többi néha eltűnik vagy erőre kap, de Aphrodité van. Nos, anyaként rá kell jönnünk, hogy nem így van! Újra elő kell hívnunk, megbecsülnünk, ápolnunk! Természetesen az önmagunk elfogadásának & fejlesztésének a helyes keverékével, a harmónia kialakításával, a mozgás adta flow-val és persze egy boldog párkapcsolattal Aphrodité is visszaköltözik előbb-utóbb az édesanyákba! 😉

Tipikusan anyákat foglalkoztató kérdések még, az én listámból kimaradt, de a blogban foglalkoztam ezekkel is: 

Mi lesz a mellekkel a szoptatás után?

Mi van a szétnyílt hasizommal?

Hámori Blanka vagyok, anyuka, edző, blogger. Ha fittebb formára vágysz anyukaként, kövesd a blogot vagy nézz rá a honlapomra, ahol egy csomó letölthető ingyen anyagot, programot, ajándékot és ingyenes konzultációs lehetőséget is találsz!

www.holisztikusfitnesz.hu

Blanka

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!