“Légy jóban saját magaddal, ennyi elég!”
“Önmagaddal foglalkozz, és minden rendben lesz!”
Tényleg igazak ezek a divatos állítások? Vagy valahol el van csúszva a dolog?
Ha elmúltál 18 éves, a szüleid nem kényeztettek sz*rrá, és nem vagy szociopata, akkor egy idő után elkezdesz másokkal is foglalkozni. Még a mi Y-generációnk is így működik (pedig az híresen “magaddaltörődj”-típus), ha elhagy egy bizonyos életszakaszt és képes felnőttként élni. Szóval felnősz, aztán elmúlsz 25, munkába állsz, és ha tetszik, ha nem: másokkal is együtt kell működni. Ha van egy kis eszed, akkor ezt ügyesen megoldod, netán még örömet is találsz benne, hogy nem egyedül létezel a Földön. Ha még ügyesebb vagy és nem spórolod ki a belső munkát, olyan helyen találod magad, ahol valóban inspiráló emberekkel dolgozhatsz, vagy magad válogathatod meg, kikkel dolgozz. Aztán elmúlsz 30, lassan lesz egy párod, netán családod, és a felelősség meg az együttélés szavak új fogalmat nyernek. Az egésznek értelme lesz.
Nagyon szomorú látvány, amikor valaki a “Törődj magaddal” típusú bölcsességeket megosztja a profilján, láthatóan valóban ezt teszi, tényleg szuperül néz ki, és jól szórakozik – de közben ismered, és tudod, hogy se kutyája, se macskája, a kapcsolatai nem működnek, mert képtelen az alkalmazkodásra és a másik tiszteletben tartására, a munkahelyén pedig vagy csak egymagában tud dolgozni vagy évente új állás után néz, mert “nem jön ki a kollégákkal”.
Anyukák! Amikor felelősséggel törődünk másokkal, tesszük a dolgunkat naponta, és EMELLETT is van erőnk magunkra, megjárni a belső utat és tudunk fejlődni: na, az a valami!!
Azért írok erről ebben a blogban, mert sok nő (főleg anyuka) van megzavarodva attól az üzenettől, hogy “Szakíts magadra időt” – de közben persze az egyéb szerepek nem váratnak magukra. Szeretném, kedves anyukák, ha látnátok, hogy egy szuperül működtetett család, alkotó munka mellett élni egy viszonylag fitt testben, 65 kilóval sokkal értelmesebb lét, mint 50 kilósan, tökéletes bőrrel, a felelősséget teljesen elutasítva! Tudjátok, egy csomó kutatás bizonyítja, hogy a közösségi oldalakon megosztott “tökéletes” fotók, az instagram huszárok és a 20 éves influencerek rengeteg komplexust, sőt, akár depressziót gerjeszthetnek a hozzánk hasonló “átlagos” nőkben. Persze csak ha hagyod!
Tudnod kell, hogy NEM TE VAGY AZ ÁTLAGOS.
Ha a valódi teljesítményt nézzük!
Ne feledd, hogy csak abból nyerhetsz energiát, amibe energiát raktál: a tökéletesen feszes fenekedről készített képek és többezer lájk csak ideiglenes kielégülést hoz (“hamis stroke” vagyis hamis simogatás szakszóval), nem fog nevetést, valódi elégedettséget és szeretettel teli ölelést adni – amit a családod, barátaid, a munkával teremtett értékek/elégedett ügyfelek, valódi alkotás igen!
Egyszerűen csak hagyjuk az online világot, a tökéletesen megkomponált képeket az online térnek, és merjünk hinni abban, hogy amit mi naponta teszünk – offline, szeretettel, felelősségteljesen, na pont az tesz szuperanyává.
Az önbecsülés és önszeretet nem arról szól, hogy ülünk és csodáljuk magunkat, hanem hogy tisztában vagyunk az erősségeinkkel, elért eredményeinkkel és ez újabb konstruktív tettekre inspirál. És az önmagunkkal való törődés sem arról szól, hogy mindig előrehelyezzük a saját pillanatnyi igényeinket – hanem, hogy összhangban állunk magunkkal, megértjük testi-lelki jelzéseinket, (meg)ismerjük magunkat és küldetésünket ebben az életben.
Gyakorlat:
- írj listát a feladataidról és gondolj bele, hogy mennyire régóta és felelősségteljesen helytállsz
- írj listát a szerethető tulajdonságaidról, belső- és külső dolgokról is
- nézz körbe, és gondold át, mennyi öröm vesz körül (ne tárgyakban, hanem hulló levelekben, mosolyokban, jó könyvekben, tegnapi nevetésben gondolkozz!)
- nyugodtan vedd számba a kudarcokat is, és próbáld ki azt a szemléletet, hogy ezek az események is valamiképp kellenek a nagy egészbe, mint puzzledarabka
- vedd számba a tudásod, tapasztalataid az egyes életterületeket
Nem arra inspirállak, hogy ne akarj fejlődni, hanem hogy az erősségeidet tartsd számon, hiszen csak így maradhatsz életteli és inspirált, ami jó anyává és nagyszerű nővé tesz! <3
Szeretettel ölellek,
Blanka
