Már jó régóta figyelem, melyik edző hogyan szólítja az ügyfeleit – az “edzettkéim”, “klienseim” vagy az “anyukáim a csoportból” kifejezéseken túl még vagy ezret hallottam – és mióta coach is vagyok, még árnyaltabb a kép. Te melyik megszólítást szereted?
Edzettke – a huszonéves, egytanfolyamos edzőlányok kifejezése, akik a hozzájukfordulókkal egyszersmind barinők is. Felejtős szerintem, mert negédes és konolytalan.
Kliens, páciens – a kliens nálam jobban belefér, de a páciens már totál arra utal, hogy a másikkal valami nincs rendben, én meg (kívülről) majd jól rendbeteszem.
Vevő – aki csak egy alkalom foglalkozást is vásárol, az már vevő. De szolgáltatás esetében ez nagyon tárgyiasító, nem használom. Termékek esetén igen.
Anyukáim, csajaim – megint a barinőzés jut eszembe, egyszerűen nekem nem áll a számra és nem érzem túl profinak.
Tanítványok, mentoráltak – ez már szimpatikusabb, és szakszerűbb: ha valamiben “mesternek” érzed magad és nem szolgáltatóként gondolkodsz magadról, akkor oké.
Ügyfelek, vendégek – én ügyfélnek tekintem a coaching ülésbe érkezőket, és vendégnek hívom az edzésre érkezőket. Az utóbbi azért is fontos számomra, mert nem sportági felkészítőként gondolkodom magamról edzőként, hanem a rekreációs célokat segítem, a vendégem jó közérzetét szolgálom.
Neked melyik szimpatikus?
Kommentek