Amikor felmerült, hogy egyszülős családoknak adjak valamiféle segítséget edzőként meg coachként, meg írjak nekik/róluk, akkor hirtelen elém hasított a felismerés: mennyi mindent tudok erről a témáról. Hamarabb lettem egyedülálló anya (25 évesen), mint bárki a környezetemben, majd 6 éven át alkottunk a kisfiammal egy egyszülős családot. 6 év alatt nagyon ritkán éreztem magam “hendikeppesnek” emiatt, nem volt arra mutató jel, hogy emiatt kevesebbet érnék a húspiacon, a munkaerő piacon vagy bárhol – magával az egyedülálló anyaság létével nem volt bajom. Hihetetlen szép szimbiózisban is éltünk: mi nem csak délután és a közös programokon voltunk együtt a gyerekkel, hanem jött velem dolgozni, tanulni is…
De néha be-bekúszott az életünkbe egy árnyék, ami jelezte, hogy nálunk azért van mibe belekötni: volt, hogy a kisfiam sírva jött az oviból haza, mert az óvónéni felvilágosította, hogy “ő bizony család nélkül él. Mert ugye a család az az apa-anya-testvérek.” És volt, amikor egy hirtelen kiadás miatt s.o.s takarítói munkát vállaltam éjszakára. És egy betegség vagy soronkívüli program miatt órákig, napokig szervezkedtünk, ki megy a gyerekért, ki marad vele… És hányszor késtem el az oviból… És hányszor képzeltem, hogy sosem jutunk 1-ről a 2-re… És hányszor vívódtam, hogy eleget tudok-e adni neki? Boldog lesz-e majd?
De az élet haladt előre, dolgoztam és tanultam és igyekeztem fejlődni, és egyszer csak azt láttam, hogy a gyerekem szuper kis 7 éves lett, barátkozós, jó humorú, teljesít, tök jó gondolatai vannak, van önbizalma, az egészségtől majd kicsattan – én meg közben elérkeztem az álom-munkámig, és hoppá, még képzettebb is lettem, és egyszer csak már megtakarítani is tudtam, és fejlődtem 100 téren.
Mert nekem is megvan az egyszülős történetem, de ez a történet egy nagy folyamat része, volt előtte is valami, meg most is megyünk tovább – immár nem egyedül. Az egyszülős családok sokezer történettel bírnak, és sokszor csak átmeneti az állapot, hogy picit “egyedül” vannak.
A szívemhez borzasztóan közel álló családmodell (egyébként most olvastam, hogy 16-féle családmodell létezik – érdekes, ugye?!) – épp ezért azt találtam ki, hogy
az egyszülős családok tagjainak (egyedülálló anyukáknak, apukáknak, a gyermekiknek vagy az új, alakuló pároknak) egy ingyenes coaching alkalmat biztosítok, ha #egyszülős jeligével küld emailt nekem!
Jön majd még egy ingyenes lehetőség az egyszülős témában: 2019. június 12-től táncos, alakformáló órával jövök az Egyszülős központban szerdánként! És akkor mostantól rendszeresen olvashattok tőlem ebben a témában is itt a Fitneszanyu blogon. Mivel ez egy életmód-blog, elsősorban saját személyes élményekkel, tapasztalatokkal közelítem meg a témát (nem vagyok szociológus, pszichológus, hogy a családmodellek jellegéről beszéljek), mesélek majd saját sztorikat, könnyedé-őszintén, és persze edzőként- és coachként néhány tippel, megoldási technikával is jövök majd! 🙂
