A múltkori bejegyzésemben leírtam, hogy igyekszem a kisfiam már most tanítani arra, hogy vegye észre, amit kap és legyen a HÁLA az élete szerves része. Nos, ezt a dolgot a gyakorlatban tovább lehet vinni: Schwarzenegger szerint a boldog élet egyik alapszabálya, hogy mindig “adjunk vissza” valamit – a világnak, a szülővárosunknak, az embereknek, akik körbe vesznek. Én is elámulok néha, hogy mennyi mindent kapok az Élettől, és ha eszembe jut, tudatosan teszek valamit azért, hogy VISSZA IS ADJAK valamennyit.
Hogy egyensúlyba hozzam az adok-kapok mérleget.
A héten apró dolgokban igyekeztem ezt a teendőt gyakorolni:
- figyelmet és nyugalmat adni a feszült kolléganőnek, aki számtalanszor megnevettet…
- lekapcsolni a lámpát a lépcsőházban, ha égve maradt….
- a jó szakembert, aki segített, ajánlani a jófej ismerősnek, aki épp keres…
Az egyik ilyen tudatos “visszaadásom”, hogy a volt munkahelyemnek továbbra is bedolgozom, levelek fordításában. Nekik ez elég furcsa, hiszen már nem vagyok állományban, én viszont úgy érzem, hogy annyi szeretetet, bizalmat kaptam ott az évek során, hogy jól esik picit – fizetéstől függetlenül – is visszaadni ebből valamit. Mivel nekik ez segít, nekem pedig jó érzés és belefér, szívesen megcsinálom – én így érzem egyensúlyban a mérleget…
Ezek az apró kis teendők visszazökkentenek abba az értékrendbe, ahol alapvetően szeretek mozogni: ahol nem a pénz a fő mérőeszköz, hanem a figyelem és a szeretet! 🙂
A 30 lépéses projektemben olyan kis lépéseket iktatok be, amik a testi-lelki jóllétem segítik elő. Különösebb célom nincsen vele, csupán, hogy kicsit tudatosabban szemléljem a világ szépségeit és új dolgokra nyissam az elmém, mire eljön a 30. szülinapom 2018 októberében. 🙂
CSODÁS FEJLŐDÉST, MEGNYÍLÁST, ÉPÜLÉST-SZÉPÜLÉST MINDENKINEK:)
Blanka
Kommentek