Az elmúlt hónapokban Zsuzsi próbált Nektek néhány hasznos, hassal , hasizommal kapcsolatos cikket írni, amivel közelebb hozott Benneteket ehhez az igen fontos témához, hisz ki az akit még sose foglalkoztatott a túl nagy, (túl lapos?:), túl hurkás vagy éppen túl kockás hasa. Saját történetén keresztül próbált bennünket rávilágítani ennek fontosságára és fényképekkel illusztrálni az eseményeket. Most egy utolsó cikkel jön ebben a témában, mert többen érdeklődtetek nála is, nálam is. A folytatásban már nem szakmailag közelíti meg a kérdést, egyszerűen Zsuzsi leírta hogyan is élte meg és hol tart most a regenerálódási folyamatban, hogy tudjátok mi várható a műtét után.
ZSUZSI BESZÁMOLÓJA:
Aki nem olvasta előző cikkeimet nekik pár sorban az előzményekről: Történet a hasammal akkor kezdődött, amikor megszültem második (ismét) gyermekemet. Mindketten nagy súllyal jöttek a világra, én pedig meglehetősen kicsi voltam hozzájuk képest. A második gyermekem után már látszott, hogy nem fogom tudni tornával helyreállítani és normalizálni az állapotot, ezért sebészhez kell fordulnom. A terhesség során a hasizmom nem bírta a rá rótt változást, nagymértékű nyúlást. A műtét kb. 2,5 hónapja volt, oka az egyenes hasizom nagy mértékű eltávolodása és köldöksérv.
Mi történt azóta? A műtéttől számítva 4.héttől aktív résztvevője vagyok a saját Spin Racing óráimnak, a műtét utáni 8.héten pedig a “Kihívás napja” keretében megrendezett 5 órás Spin Racinget tekertem végig, mindenféle hasi fájdalom nélkül (persze más volt, láb-talp, fenék : )). Egyelőre egyetlen egy problémám van ezzel az egésszel, mégpedig hogy a hasamra még nem tudok edzeni, a hasizom gyakorlatokra még várnom kell, azokat nem bírom… azt hiszem, még hónapoknak kell eltelnie, mire megerősödik annyira, hogy elkezdhetek a kockákon dolgozni, addig pedig nem vagyok annyira lelkes az edzésekben… A “kötelezőt” megcsinálom, de még mindig nem az igazi az intenzitásom : ) Nagyon-nagyon várom, hogy végre a hasizom gyakorlatokat is beépítsem az edzéseimbe!
Most már nem kell erős idegzetűnek lennie annak, aki megnézi hol is tart a hasam jelenleg, szerintem legalábbis… : ) De lehet hogy csak én szoktam meg? : )
BAL: a műtét után közvetlenül – JOBB: jelenleg (2,5 hónap elteltével)
Ezt még nem tudom tapasztalatból írni, de nagyjából fél–1 év amíg a has keménysége és érzéketlensége megmarad, ha valaki hasba akar verni kicsit olyan érzés, mintha “zsibbadna”. A heg körül is kemény-merev a hasam, ezek mind fel fognak puhulni (állítólag és remélhetőleg :). De semmiben nem zavarnak ezek a “mellékhatások” : )
BAL: a műtött has szép lapos, a hasizmok épek – JOBB: a korábbi előredudorodó has, szétnyílt egyenes hasizom és köldöksérv…
Nagy kérdés, hogy szerintem megérte-e és újra bevállalnám-e, ha szükséges lenne. Igen… 1-2 hétig volt kőkemény a helyzet, az önellátás és gyerekek ellátása. Igazán durvának csak az első pár nap számított, de ezt leszámítva az eredmény tudatában mindenképpen megéri, ha nincs másképp lehetőség a has helyreállítására illetve ha egyéb, súlyosabb következmények is vannak (köldök vagy hasfal sérv, stb..)
A legtöbb esetben az egyenes hasizom a szülés után eltávolodva marad – a kérdés csak az, hogy mennyire…
Természetesen első körben mindenképp meg kell próbálni természetes úton, tornával – étkezéssel, minden módszerrel egy elfogadható hasat beállítani, de ha már nincs mit tenni, akkor én javasolni tudom a műtétet, mert utána nem elég, hogy a saját ruháinkba visszafogyhatunk, még a látvány is önmagáért beszél, lapos has a gyerekek szülése után, szerintem minden nő álma, és kevés olyan szerencsés nő van, akin valóban nem hagy nyomot a terhesség.
Remélem történetemmel tudtam segíteni azoknak, akik előtte állnak, további kérdés esetén pedig még mindig szívesen állok a rendelkezésetekre akár a blogon keresztül, akár facebookon, akár e-mailben: zsuzsanna.rezneki@gmail.com
Zsuzsi korábbi beszámolója – csak erős idegzetűeknek a képek miatt itt!!!
Kommentek