A fejlődés mindig lehet relatív és objektív! Mindkettő fontos, és óriási hibát követünk el, ha mindig csak az egyikhez mérten értékeljük önmagunkat!
1. Objektív eredmények
Vannak módszerek, melyek objektíve mutatják meg: fejlődtél-e. Egyik legismertebb ezek közül a Cooper futóteszt, mely az iskolai évekből derenghet. A teszt lényege, hogy 12 perc alatt minél hosszabb távot tegyünk meg. Ez a teszt konkrét értékelési táblázattal rendelkezik, melyet szerte a világon használnak, és mely megmutatja, hogy az általunk megtett táv gyenge, közepes vagy jó eredménynek számít-e. A táblázat (lent) nem és kor szerint ad értéket:
Számtalan más teszt létezik, mely konkrét érték-táblázattal rendelkezik, és mellyel megnézhetjük: másokhoz képest mennyire jó az állóképességünk.
2. Relatív fejlődés
A relatív fejlődés azt jelenti, hogy megnézzük: önmagunkhoz képest mennyit fejlődtünk. Ez nagyon fontos, hiszen lehet hogy rendszeresen edzek, javul az állóképességem, de a Cooper-táblázat szerint csak a “nagyon gyenge” kategóriából a “gyenge” kategóriába kerültem át – pedig igenis sokat fejlődtem! A mi tesitanárnőnk gimiben pl. azt csinálta, hogy a rendes Cooper-táblázat szerint osztályozta a futást, viszont ha a félévvel korábbi eredményemhez képest jobbat futottam (valahány méterrel, volt neki is egy saját korrekt táblázata), akkor felhúzott egy jegyet!!
Ilyet más tesitanárnál nem láttam (lehet, nem is szabadna ilyet tenni), de a lényeg, hogy ő felismerte: az egyéni fejlődés mennyire fontos dolog!! Amúgy te magadnak is kitalálhatsz egyéni teszteket otthon, pl. hány felülést csinálok egy percet alatt, vagy 20 négyütemű fekvőtámaszt hány perc alatt sikerül… Ezeket írd fel, és teszteld újra magad 4-6 hetenként!
🙂
Üdv, Blanka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: