Ha még emlékeztek rá, a Fitneszanyu Blog legelső, bemutatkozó bejegyzésében ezt írtam: “A célom kideríteni és/vagy bebizonyítani, hogy a fittség és elégedettség, illetve az anyaság nemcsak megfér egymás mellett, de kifejezetten inspirálják egymást!” Most, hogy hivatalosan is leadtam a 18. pluszkilómat, úgy gondoltam, írok Nektek egy összegzést, vagy ha úgy tetszik: vallomást… 🙂
2012 júliusában, a szülés után +20 kg felesleggel jöttem ki a kórházból. Egyáltalán nem aggódtam azon, hogy le tudom-e majd adni, egyrészt mert a terhesség utolsó hónapjaihoz képest pille-könnyűnek éreztem magam – és alig vártam, hogy elkezdhessek edzeni. Másrészt mert tudtam, hogy egy jó edzéstervvel és kellő elszántsággal csak idő kérdése az eredmény.
Természetesen az első időszakban sokként ért a tény, hogy a Pici mellett egyáltalán nem én osztom be az időmet: míg régen csak azt kellett eldöntenem, hogy reggel vagy este menjek az edzőterembe, most örültem, ha este ha 2 szoptatás-altatás-pelusozás között volt időm kicsit elmosogatni, rendet rakni. Ebben az első időszakban nemcsak az új élet időhiánya gátolt a mozgásban, hanem a szoptatás ténye is: a szoptatás alatt ugyanis nagyon odafigyeltem, hogy a pulzusom ne emelkedjen a maxpulzus 65%-a felé, hogy a tej ne savasodjon. Ebben az időszakban a délelőtti órákban, míg Ádám aludt 30 percet tornáztam, heti 3x-4x.
A következő időszakban tulajdonképpen az otthoni edzést folytattam, csak emeltem a terhelésen: a súlyon, az ismétlés számon, újabb és újabb gyakorlatokat vezettem be. Az edzőteremben, ahol korábban edzősködtem, szeretettel vártak edzeni, azonban természetesen esélyem sem volt eljutni oda. A 4. hónap körül állt be annyira már a napirendünk, hogy volt időm heti 4x egy órát edzeni otthon, általában az esti időszakban, mikor Ádámot már lefektettem.
A 6. hónapban, januárban, már -10 kg-nál tartottam, és ekkor kerestek meg először azzal, hogy aerobik órát tartsak. A megbízás 3 hétre szólt, míg a kolléganőm szabadságon van. Nagyon megörültem neki, azonban azzal is tisztában voltam, hogy a kezdésig, ameddig ekkor még volt 3 hetem, keményen kell edzenem, hogy bírjam majd az órákat. Tehát emeltem az edzés adagokon, és heti 1x kimentem a szabadba futni, valamint 1x az edzőterembe. A téli futásról ekkortájt írtam is nektek egy bejegyzést.
Február közepétől 3 hétig heti 3x tartottam 2-2 aerobik órát, és ha volt időm otthon edzettem este, továbbra is. Ezután már minden magától jött: ha volt időm, és Ádám is jobb lábbal kelt, vagy volt aki vigyázzon rá, elmentem az edzőterembe, de ez nagyon ritkán jött össze. Továbbra is otthon edzettem egyre nagyobb súlyokkal, és ahogy jött a jó idő, kijártam edzeni. Hálistennek, ebben a témában volt edzőtársam is, aki a kinti, saját testsúlyos edzések megszállottja – és habár még nem tudok húzódzkodni, és csak néhány rendes fekvőtámasz megy, ezzel a típusú edzéssel igazán nagy terhelést adok a szervezetnek, és gyorsabban megvan, mint elmenni az edzőteremig-leedzeni-vissza-stb. Ádám pedig hintázik és játszik közben a napon. 🙂 (Erről a gyakorlatsorról hamarosan képes bejegyzés!!!)
AMI NAGYON FONTOS:
#1. A szoptatás alatt: a pulzus-kontroll, és a sok pihenés!! Ebben az időszakban semmi sem lehet fontosabb, mint a baba teljes ellátása.
#2. A jó időbeosztás: biztos van olyan, amit kihagyhatsz a napodból, és ezzel időt szoríthatsz a mozgásra. Én például soha nem lógok Facebook-chaten, és még egyetlen adást sem láttam a Címlaplányból 😉 de az igazán fontos dolgokra időt szakítok – és nekem az edzés is ilyen.
#3. A spontaneitás, és alkalmazkodókészség: lehet, hogy néha délelőtt máskor délután vagy este van időd edzeni. El kell fogadni, hogy a baba mellett nem tudod azt az én-központú szoros időbeosztást tartani, amit korábban. Természetesen más lesz az edzésnaptárad a baba hasfájós heteiben, a fogzás idején, vagy amikor mászni kezd, és egész nap pakolsz után 🙂 Nekem is volt, hogy maradtak ki hetek, de próbáltam kapva kapni azokon az alkalmakon, mikor idő és kedv is maradt az edzéshez.
#4. A sok pihenés: a fogyás nem éri meg, ha kimerült és kedvetlen vagy, feszült vagy egész nap, és nincs kedved a picivel birkózni és dilizni másnap. Időben lefekvés, és alvás – ez a kulcsszó!
#5. A türelem: nem tehetsz mást, mint hogy kiválasztod a legmegfelelőbb edzésmódszert, következetesen csinálod, és vársz. A jó módszer meghozza a hatását, és egyértelmű, hogy a szülés után félévvel nem lesz még teljesen feszes a hasad. Ennek nincs is jelentősége.
#6. A tudatosság: nagyon fontos, hogy mikor milyen edzésmódszert választasz! A szervezetnek szüksége van a fokozatosságra, a megfelelő gyakorlatokra, ezeknek a jó sorrendjére, az edzések ideális elosztására! Ha nem vagy biztos a dolgodban, kérd szakember véleményét! Ha eddig úgy gondoltad, ezt nem engedheted magadnak, akkor a Fitneszanyu Blog Kiadványa segíthet Neked! Olvsd el mi ez, és hogyan szerezheted meg!
—————————————————————————-
Megjegyzés 2013. okt.: mostanáig újabb feles kilókat tudtam leadni, és ebben a bejegyzésben 15 titkot osztottam meg az olvasóimmal 🙂 Jó olvasgatást!
Üdv, Blanka
Zsuzska, Köszönöm a hozzászólást, és a gratulációt! 🙂 A terhesség utáni változás valóban lassú, nem megterhelő , és tudatos kell, hogy legyen! Szakemberek segítenek – többek a fitneszanyu@gmail.com-ra írt levelekre én is szívesen válaszolok, amennyiben edzőként tudok! A Nagy Megújuló Programban pedig garantáltan megszépül a nyertes anyuka, ezen egy egész csapat dolgozik majd! Egyszóval: minden lehetőséget szeretnénk megadni arra, hogy minél több anyukából legyen FITNESZANYU! 🙂 🙂
Remélem, sokaknak segít továbbra is a Blog, köztük ez a bejegyzés – nekem pedig rengeteg motivációt jelent az a sok kismama és anyuka, akik megírják nekem a történetüket, kitartásukat, vagy akár aggályaikat, kérdéseiket. Hiszen ebből tudom, hogy vannak fitneszanyuk ebben az országban!! Ezer köszönet, és ölelés nekik!!!! 🙂
Üdv, Blanka
Hát ez dicséretes és igen inspiráló! Óriási eredmény, és hihetetlen akaraterőről és céltudatosságról tanúskodik. Jó, hogy a fotókat is bevállaltad, így igazán “valódi” és nagyon hiteles. Őszintén gratulálok!!
Aki pedig nem tud sem gyors, sem lassú változást felmutatni, az ne szégyelljen orvoshoz fordulni, hiszen a terhesség alatti és utáni változások előhozhatnak rejtett anyagcserebetegségeket – én meg erről tudnék beszámolni első kézből. 🙂
Blanka, még egyszer gratulálok!
Aki pedig úgy érzi, hogy mindent megtett és nem sikerül mégsem, az mielőbb forduljon szakemberhez!